- Az Edward által küldött lemezek sorában negyedik helyet foglalja el a Ragmakam. A 2010-ben megjelent album minden tekintetben más, mint a korábbi lemezek. Egyben azért mégsem, a finoman kicsipkézett, követhetetlenségig részletes játék, amely Edward Powell muzsikájának veleje, megmaradt, még akkor is, ha már nem szitáron, hanem a saját maga készítette ragmakamtar nevű hangszeren játszik.
- A korábban a hificity-ben megjelent életrajzi írásában már megemlítettük, hogy a zeneszerzés és a magas szintű virtuóz zenei játék mellett, hangszertervezésre és hangszerkészítésére is adta a fejét. Rá jellemző módon, ebben az esetben sem a már jól kitaposott ösvényen halad, hanem új területeket jár be, eddig ismeretlen tájakat fedez fel és hódít meg. Faruk Turunz és az ő fantasztikus csapatának, köszönhetően Edward megdöbbentően gyors fejlődésen megy keresztül, mint népi hangszertervező és építő. A Ragmakam lemezen, saját hangszerén játszik, amely már a 3. többszörösen is továbbfejlesztett, tökéletesített verzió. A hangszer, amely egy fából készült plazmalézer-vetőre hasonlít, leginkább egy sarod, egy oud, valamint egy fretless akusztikus gitár különös, eddig soha meg nem valósult ötvözete.
A Ragmakam lemez
- A Ragmakam 2007- 2009 közötti periódust öleli fel. Ebben az időben hosszabb időt tölt Kairóban, ahol tanulmányokat folytat és kutatómunkát végez az Arab oud és a klasszikus zene területén, miután hosszabb ideig tanulmányozta az Ottomán klasszikus zenét. Edward mélyen beleveti magát az új zenei terület feltérképezésébe és féléves ösztöndíjat kap a Kanadai Művészeti Tanácstól, hogy oud-ot tanuljon Isztanbulban, az ezen a területen híres Necati Celik -től.
- A Ragmakam, Ed zenei életét mélyen átható kísérletezés végeredménye, egy igazán sikeres korábban soha nem próbált szerelem teljes vadházasság a hindusztáni Raga az oszmán Makam és az indiai klasszikus zenei világ között. A lemezen világhírű török és indiai klasszikus zenészek társulnak Powell mellé.
- Mégis joggal kérdezheti az érdeklődő, aki a CD lemezt a kezében tartja, hogy milyen zenei stílusról beszélhetünk. Nos, talán mindig is ez lesz a legnehezebben megválaszolgató kérdés, Edward Powell életművével kapcsolatban. Zenei palettája színesedig, miközben eredeti helyszíneken a legjobb mesterektől és a nép fiaitól tanul. Az elektromos gitár lehetőségeinek kiaknázása után öt éven keresztül Indiában, autentikus helyszínen tanulja a szitár és a Hindu klasszikus zenét. Utána veti bele magát a közel kelet ősi hangzásvilágába. Soha együtt nem használt színeket ken fel a zenei vásznakra, egyedi stílusban, egyedi hangvételben. A Ragmakam lemez saját elmondása szerint is a keleti és a közel keleti zene fúziója, amely néha keveredik, néha incselkedve kacsintgat egymásra, néha pedig egymásnak feszülve hoz létre egyedi hangformákat. A legokosabb, ha most sem próbáljuk meg boncolgatni, és stílusbeli hovatartozását firtatni. Had forogjon a korong, a bor kiszellőzött és az elektroncsövek felmelegedtek. Jó zenehallgatást kívánunk mindenkinek.
- A hangfelvétel több helyszínen, Isztambulban, Vancouverben és Balaticében készült. hazai vonatkozása is van, ugyanis a „maszteringet” Szabó Sándor végezte a váci Tandem Records Studioban.
A felvételen szereplő zenészek:
Edward Powell - ragmakamtar (#3), afro-bass
Sri Partha Mukherjee - tabla
Nurullah Kanik - ney
Sercan Halili - kemence
Mustafa Selcuk Erarslan - kemence
VI. HÁZIMOZI ÉS HI-FI SHOW NOV. 18-20