Teszteltük – Sumoh S30 digitális erősítő 2010-02-23
- Körülbelül egy hónappal ezelőtt jártam vendégségben az egyik magyarországi forgalmazónál. Hallgatóztunk, élveztük a zenét és a gyönyörű berendezések hangját. Terítékre kerültek csöves és félvezetős elektronikák, olcsóbb és méregdrága hangsugárzók. A búcsúzkodáskor András a kezembe nyomott egy apró, fekete kartondobozt - hallgasd csak meg - felkiáltással. Kérdezem – mi ez, talán egy D/A konverter? Mire a válasz - Nem, ez egy erősítő. A dobozon a Sumoh felirat virított és mint az utólag kiderült egy teljesen digitális erősítőről van szó, mely Dániában készül.
- Az egész készülékdoboz 15x15x4cm méretű és a súlya sem éri el az egy kilogrammot. Egy centi vastag szálcsiszolt alumínium előlap és szintén alumínium, de porfestett készülékház jellemzi a designt. A frontpanel közepén egyetlen árva kék LED virít, míg a hátlapon hálózati csatlakozó és a hozzá tartozó billenő kapcsoló az egyetlen kezelőszerv. A be/kimeneti csatlakozók számával is meglehetősen fukarul bántak a mérnökök, ugyanis egyetlen digitális/koaxiális (SPDIF) bemenetet, egy 9/12V-os DC tápkimenetet és egy pár sztereó banándugós hangszóró terminált találunk a hátlapon. A mellékelt kiegészítők között van még egy tápkábel a hálózati csatlakozóhoz és kettő a kisfeszültségű kimenethez. Van még itt egy-egy 10 és 20cm-es digitális/koax kábel és két pár aranyozott banándugó a hangsugárzó kábel végére. Apró figyelmesség a gyártó részéről, hogy mellékelt egy apró csavarhúzót is, mellyel gyorsan fel is szerelhetjük a kábelünk végére azokat. Érdemes egyébként ezeket a dugókat használni, ugyanis az apró erősítő hátulján olyan közel kerültek egymáshoz a kimenetek, hogy a kapott dugóknál vastagabbak el sem férnének. Viszont nem érdemes a csomagban mellékelt digitkábeleket alkalmazni, ugyanis azok árnyékolása annyira gyenge, hogy a legapróbb elektromos zavar esetén is beszaggat a hang. Példa erre, ha a zeneszoba melletti konyhában felkapcsoltam a fénycsövet, vagy a kenyérsütő gépben kapcsolgatott a relé, vagy csak felkapcsoltam bárhol a lakásban a villanyt, máris zavarok támadtak a jelátvitelben. Egy minőségibb darabra cserélve ezeket a kábeleket a probléma azonnal meg is szűnt. Biztosan felmerült néhányukban a kérdés, hogy mire is jó a 9/12V-os tápkimenet?
- Ezt az erősítőt tulajdonképen a Squeezebox lejátszókhoz fejlesztették és az említett DC kimenetet a Squeezebox Classichoz és a Squeezebox Duethez csatlakoztathatjuk, kiváltva ezzel a hozzájuk adott, konnektorba dugható tápot egy jobb hangú, kisebb zajú verzióval. A készülékben a Texas Instruments TAS5504, TAS5342L, DIR9001 IC-t alkalmazták, a jelfolyam végig digitális marad, illetve a végeszköz utáni passzív LC-tag (induktivitás-kondanzátor) felelős a digitális/analóg jelátalakításért. A kimeneti teljesítmény nem túl nagy, 2x30W 4 Ohmos impedancia, illetve 2x17W 8 Ohmos hangsugárzó csatlakoztatása esetén. Ennek tudatában érdemes inkább 4 Ohm impedanciájó hangsugárzókat, illetve 88-89dB, vagy e fölötti érzékenységű dobozokat csatlakoztatni a kimenetre, feltéve, ha normális szobahangerőn szeretnénk élvezni a zenéinket. Az erősítő SPDIF bemenete 32Khz-96Khz mintavételezési frekvencia, és 16bit-24bit felbontású jeleket képes automatikusan érzékelni. Van automatikus Standby funkció. Ebben az esetbe a beépített relé kb. 10 másodperc után lekapcsolja végfok tápegységét, ha a bemenetre nem érkezik semmilyen jel. Okos ötlet és a mai készülékekben szinte már kötelező a hasonló megoldásokat felvonultató megoldások alkalmazása energiagazdálkodási szempontból. Szintén ezt a tudatos környezetkímélő hozzáállást erősíti a berendezés 90% fölötti hatásfoka. A belvilág rendezett, tudatos mérnöki hozzáállásról tanúskodik.
- Két nyákpanelt találunk a készülék belsejében. Az egyik a kapcsolóüzemű tápegység, míg a másik maga az erősítő. Csupa smd alkatrész és néhány hagyományos, de jó minőségű kondenzátor és induktivitás található még az erősítőben, főleg a tápegységben és a kimeneti LC-tagban.
- Ennyi bevezető után gondolom már mindenki kíváncsi arra, hogy mire is képes egy ilyen aprócska kis játékszer. Hát bizony többre annál, mint amire gondolnánk, de ez a következőkből majd kiderül. Mivel a bemenet digitális, így a csatlakoztatható készülékek száma is korlátozott. Csak olyan forráseszköz dugható a hátlapra, ami hasonló kimenettel rendelkezik és képes a digitális hangerő szabályzására, és ezt a digitkimenetén ki is tudja küldeni. Jók lehetnek a hasonló kimenettel ellátott hálózati lejátszók, mint az említett Squeezebox készülékek, digitális hangerőszabályzásra képes CD, DVD, SACD-lejátszók, hangkártyák, esetleg a hasonló SPDIF kimenetekkel rendelkező számítógépes alaplapok. Jómagam egy E-mu 1212m hangkártya SPDIF kimenetét használtam forrásnak és FLAC, illetve WAV állományok szolgáltatták a zenei anyagot. A hangsugárzó egy 3A Andante, melynek 8 Ohm az impedanciája és 93dB az érzékenysége. Mint azt már írtam, ebben az esetben kénytelen voltam csatornánként 17W teljesítménnyel beérni. A meghallgatásnál kiderült, hogy egy 30m2 körüli szoba behangosítására ez a teljesítmény is elegendő, persze az említett hangsugárzó érzékenység mellett. Ettől függetlenül azt javaslom, inkább érdemes 4 Ohmos impedanciájú hangsugárzót választani, főleg a mai dobozok átlagos érzékenységét figyelembe véve. Szerencsére a készülék több, mint egy hónapig vendégeskedett nálam, úgyhogy volt időm együtt élni vele. Az ellendarab egy után épített Gainclone volt, tisztességesen túlméretezett tápegységgel és kb. 40W-os kimeneti teljesítménnyel (8 Ohm). Az általam hallgatott zenei műfajok száma igen széles a Jazz, Nu Jazz, elektronikus, klasszikus, rock, blues és gyakorlatilag minden megfordult a kis Sumoh bemenetén a vendégség során.
Szerzö: hifipisti (---.catv.broadband.hu)
Dátum: 10-02-25 12:24
Nem mindegy, hogy invertáló, vagy nem invertáló kapcsolást épít az ember, ez az egyik, a másik az ember ízlésvilága. lehet nekem tetszik a kapott hang, de lehet, hogy neked az pont nem fog. Ezért is írtam a cikk végére, hogy mindenképp hallgassa meg az akit érdekel a dolog. Pont ez a lényeg a hifiben, annyi féle készülék van, annyi féle hangzásvilággal, mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. Sőt olyan emberről is tudok, aki pont a csöves technikáról tért át a D-osztályúak hangzásvilágára. Persze ezeket a készülékeket sem lehet egy kalap alá venni. Van amelyik jobb, van amelyik kevésbé, de leginkább az utána és elé kötött rendszer a mérvadó, oda jól illeszkedik-e vagy sem. A saját rendszerembe rendkívül jól illeszkedik a Sumoh.
Re: Teszteltük – Sumoh S30 digitális erősítő
Szerzö: birel (---.catv.broadband.hu)
Dátum: 10-02-25 10:05
Hát nekem teljesen más a tapasztalatom erről a "Gainclone" végfokról. Hever egy a pincémben.
Ha bekötsz utána egy NAD 3020-as erősítőt, amit itt 20-25 ezerért szoktak árulni, a gyönyörök kertjében érzed magad.
Sajnos a "rosszul lett utánépítve" szlogen sem játszik. A legjobb alkatrészekkel lett összerakva, ami persze hamar kikerült belőle.
Ez az IC pont annyit tud mint amire szánták.
Bármelyik régi tornyerősítő megüti ezt a szintet.
Re: Teszteltük – Sumoh S30 digitális erősítő
Szerzö: hifipisti (---.catv.broadband.hu)
Dátum: 10-02-25 09:18
Való igaz, viszont a barkács erősítőt már sok audiophile készülék mellett meghallgattam és a 150-200eFt árkategóriában abszolút versenyképes.