- Ismét elérkezett a nagy nap, amire mindannyian vártunk, mi megszállott High-End őrültek. Az elmúlt hétvégén a 13. budapesti High-end Show ismét tárt kapukkal várta a nagyérdeműt a budapesti Art Hotelben.
- Szombat, fél tizenegy, Budapest, Keleti Pályaudvar, 11-es vágány, megérkezés. Végre ismét találkozom Jeffel, Don Arpeto-val és még néhány rég látott barátommal. Már mindenki tűkön ül, hogy szem és fül végre kaphassa az ez évi high-end termést a HES-en. Gyorsan kocsiba vágjuk magunkat és fél óra, némi forgolódás és nehézkes parkolás után máris a hotel halljában találjuk magunkat. Gyors jegyvásárlás – ami igen borsos (2500 Ft) – és máris az alagsori egyik Merlin Audiós szobába vesszük be magunkat, ahol nagy tábla bizonygatja, hogy a felállított rendszer hatalmas, 8W kimenő teljesítménnyel bombázza a dobhártyánkat. A demó anyag valami zúzós Rock, aminek nagy hangtömegével küzd a rendszer. Két percig bírjuk a hallójáratunk ellen elkövetett merényletet, aztán mindannyian kimenekülünk.
- Itt jegyezném meg, hogy általános volt a merlines szobákban – amiből egyébként legalább hét volt – hogy olyan zenékkel próbálták meg szerencsétlen, pár Wattos, nagy többségében csöves rendszert bemutatni, amire azok nem igazán voltak képesek. Ezzel talán azt szerették volna bizonyítani a kiállítók, hogy az ő rendszerük képes arra, mint amire a sokszáz Wattos és kilós félvezetős társaik. Hát ez szerintem, és nem csak szerintem, inkább csak erőlködésnek bizonyult.
- Persze volt olyan szoba is, ahol kis rendszert demóztak és a zenei műfajokat sikerült úgy összeválogatni, hogy senki nem távozott keserű szájízzel és nem utolsó sorban sajgó dobhártyával. Konkrét példa volt erre a 47Lab-os szoba, ahol egy ölben is könnyen elférő kis rendszer muzsikált, nem is akár milyen zeneiséggel. A másik a Revi sáfárkodása alatt bemutatott Moth és Quad rendszer volt.
- Az összes Merlin Audio szobában felfedeztem a hangfalak tetején megbúvó supertwitert, ami a zenéhez nem tudni mit tett hozzá. Talán korrektebb körülmények között történő meghallgatás alkalmával majd ez is kiderül.
- Kissé csalódtunk a nagy Quad elektrosztatikus hangfalakban és az azt kiszolgáló elektronikákban, holott kétszer is meghallgattuk az említett rendszert. Tavaly, ha emlékeink nem csalnak jobban sikerült ezt a rendszert installálni, pedig most még a Quad panelek tetején az a rejtélyes supertwiter is ott csücsült. Persze itt nem a rendszerek hangját szeretném lehúzni, hanem csak rá szeretnék világítani, hogy egy szállodai szoba mennyire nem alkalmas a korrekt rendszerinstallációra és a zenehallgatásra. Természetesen ettől függetlenül is találkoztunk olyan szobával és rendszerrel, amiben nem nagyon tudtunk kivetnivalót találni. Hogy ebben a felállított rendszer nagyszerűsége, vagy az alkalmazott akusztikai elemek játszották-e a fő szerepet azt nem tudjuk, de valóban volt néhány zeneileg igen élvezhető szoba.
Valahol azt hallottam, hogy a 47LAB lemezjátszója 50.000.-$ ár fölötti kategóriát képvisel, és az alapja egy Lenco L75, és ez is dörzskerék meghajtású! Ez valóban igaz? Tényleg egy 10milliós gép ilyen elavult áttételt alkalmaz???
Re: HES 2005 – NOV. 18-20
Szerzö: rev (84.206.40.---)
Dátum: 05-12-02 10:30
ok.
igazából tényleg nem akarok a hangjukról beszélgetni,mert kinek mi tetszett. van akinek most tetszett a duo,eddig nem,van akinek most nem,eddig igen. A Soloról minden évben legalább annyian elmondják a HES-en,hogy idén jobb,mint ahányan azt,hogy "tavaly jobb volt" és lehetne sorolni. ebbe absz nem akarok beleszólni. az előbb is csak azért szóltam,hogy résen kell lenni,mert itt a 47lab kapott egy erős kritikát úgy kompletten,holott ugyanez a DAC "meg tudott szólalni élvezetesen, magávalragadóan" egy másik szobában.
Én nem a 47 LAB komponensek ellen vívok, semmi bajom velük.
Lehetett volna ott annál sokkal jobb DA konverter is szerintem, vagy akár az erősítők is lehettek volna mások, jobbak, de az a lánc így is meg tudott szólalni élvezetesen, magávalragadóan.
Ezt egyébként már előttem mások is így hallották ahogy olvasgatom a topicokat.
Volt egy kis cukros máz néha benne, de soha rosszabbat.
Ezt viszont nem tudom elmondani a kiállítás többi Avantgarde Acoustic komponenséről sajnos.
Olvastam itt már valakitől, és ez nekem nagyon tetszett, hogy "abból a hangból hazavinne valamit, a másik megszólalásból pedig éppen semmit".
Én magam is így vagyok a Trióval, abból szívesen "hazavinnék" néhány kívánatos ismérvet, a Duóból és a Solóból semmit, azok alapján amit a ott hallottam.
Ez azért is érdekes, mert ennek ellenére hallottam már jól szólni Duót is régebben, mint ahogyan ismerőseim szerint a Solo is sokkal jobb annál valójában, amit a Merlin be tud mutatni belőle általában.